Községek Magyarországon
fejlec

Parádsasvár község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Pétervásárai kistérség
Lakosság: 568 fő
Terület: 16.96 km2
Népsűrűség: 33,49 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 36

Fekvése

Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.

Története

A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Júlia. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot. A 19. sz.-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár sokáig nem volt önálló település. 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról sokáig Mátrasavár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét.

Nevezetességei

  • Kastélyhotel Sasvár (Károlyi Kastély)
  • Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)
  • Ősjuhar (nem szaporítható, egyedi fa)

Következő községek

Paszab | Pásztó | Pásztori | Pat | Patak | Patalom | Patapoklosi | Patca | Pátka | Patosfa | Pátroha | Patvarc | Páty | Pátyod | Pázmánd | Pázmándfalu | Pécel | Pecöl | Pécs | Pécsbagota | Pécsdevecser | Pécsely | Pécsudvard | Pécsvárad | Pellérd | Pély | Penc | Penészlek | Penyige | Pénzesgyőr | Perbál | Pere | Perecse | Pereked | Perenye | Peresznye | Pereszteg | Perkáta | Perkupa

További községek

Sződliget | Fiad | Somogyhárságy | Balatonlelle | Kiscsősz | Fazekasboda | Bokod | Ipolytölgyes | Csurgónagymarton | Szegi | Márokföld | Kozmadombja | Mezőörs | Baté | Bálványos | Hirics | Himod | Borsodszentgyörgy | Erdősmecske | Sobor | Nagymizdó | Tomor | Őrimagyarósd | Kemestaródfa | Zalaköveskút | Tépe | Tés | Mánd | Óbarok | Veszprémgalsa | Bogdása | Tata | Sáp | Ormándlak | Sárrétudvari | Hobol | Gadács | Ráksi | Narda | Garáb | Rigyác | Bagamér | Bogyoszló | Hantos | Novajidrány | Tilaj | Batyk | Zalakomár | Gyóró | Petneháza